Eldöntötted, hogy belevágsz? Bizonyára rengeteg kérdés merült fel benned a gitározással kapcsolatban. Mielőtt bármibe belekezdenél, vagy bármilyen hangszert megvásárolnál, olvasd el az alábbi cikket!

1. Klasszikus vagy akusztikus gitár?

Alapvető különbség, hogy a klasszikus gitár nylon-, míg az akusztikus gitár fémhúrokkal van szerelve. Az elsőnél szélesebb a nyak, puhábbak a húrok (könnyebb lefogni őket), míg az utóbbinál keskenyebb a nyak (nagyobb kezükének ez okozhat az elején nehézséget) és a fémhúrok a kezdeti időszakban nyomhatják az ember ujjbegyét. Mindig érdemes kézbevenni különböző hangszereket, hogy érezzük a különbséget.

2. Ha már fémhúros: akusztikus vagy elektromos?

Alapvetően szinte mindenkinek az akusztikus gitárt szoktam javasolni, hiszen minden különösebb kiegészítő nélkül megszólaltatható. Míg egy elektromos gitárnál több eszköz kell (erősítő, kábel, és ugye az elengedhetetlen áramforrás) addig egy akusztikus hangszer bármikor meg tud szólalni (ami különösen nagy előny egy táborozásnál/nyaralásnál).

3. Milyen akusztikus gitárt vegyek?

A leggyakoribb forma az akusztikus gitároknál az úgynevezett Dreadnought. Ezek viszonylag nagyobb testű hangszerek, úgyhogy az alacsonyabbaknak inkább az OM, Grand Auditorium esetleg Parlour formájú hangszereket ajánlom, az extra nagy hangot és dinamikát szeretőknek pedig a Superjumbo hangszereket. 

4. Milyen elektromos gitárt vegyek?

A leggyakoribb típusok a Stratocaster, Telecaster, Les Paul, SG, de emellett léteznek extrémebb (vagy ritkább) formák is, pl. Flying V, Explorer, Mustang, Jazzmaster. Manapság már nagyon olcsón is lehet jó hangszereket kapni, arra azonban érdemes figyelni, hogy minél kevesebbet költünk rá, annál kevesebb extrát is várjunk el. Pl. Egy 30.000 ft-os aktív hangszedős, floyd rose tremolós hangszerből lehet, hogy kispóroltak egy-két dolgot.

5. Milyen erősítőt vegyek?

Mostanában az egyik legdivatosabb és legkeresettebb erősítők az úgynevezett modellező erősítők, ezekben többféle effektet is találunk, néhány típushoz jár lábkapcsoló is amivel tudjuk vezérelni őket. Ha csak otthoni gyakorláshoz használjuk akkor bőven elég egy 15-20 wattos erősítő, ha koncertezni is szeretnénk vele (pláne dobbal együtt) akkor 40 watt fölött érdemes elkezdeni nézelődni.

6. Milyen húrokat vegyek?

Az egyik legfontosabb szabály, hogy mindig csak az adott hangszerre való húrokat vegyünk, tehát soha ne tegyünk fémhúrt egy klasszikus gitárra. Egy akusztikus hangszeren az elektromos gitárra való húr nem okoz bajt, csak nem szól olyan jól (míg az előbbire a leggyakoribbak a különböző bronz alapú húrok, úgy az utóbbira a rozsdamentes acél-nikkel anyagúakat használják legtöbbször). A standard húrfajták: elektromos gitár-0.10-es szett; akusztikus gitár-0.11-es szett; klasszikus gitár-normál/médium tesóin

7. Pengető vagy ujjal játszás?

Az egyik leggyakoribb dilemma, hogy ujjal vagy pengetővel kezdjek el gitározni? Bizonyos stílusokban (pl. country, bluegrass) nagyon fontos az ujjal pengetés (fingerpicking), de a legtöbb pop- és rockzenében a pengetőhasználat terjedt el. A véleményem az, hogy érdemes mindkettővel foglalkozni, így ha változna a zenei ízlésünk akkor is könnyebben tudunk továbblépni a pengetésben.

8. Kotta vagy tabulatúra?

A klasszikus gitár tanulásnál szinte mindig a kottaolvasást tanítom először (főleg gyerekeknél), de a tapasztalat az, hogy más műfajoknál is nagyon hasznos tud lenni. Míg a tabulatúráknál magukat a pozíciókat látjuk (a hangok helyeit a húrokon) viszont nincs a ritmusoknak jelölésük, addig a kottáknál a hangokat és ritmusokat, viszont a fogólapon való elhelyezkedésüket csak az ujjrend (melyik húron hol fogjuk le a hangot) után.

9. Mennyit és hogyan gyakoroljak?

Unásig emlegetett közhely, hogy nem a mennyiség hanem a minőség számít és ez jórészt a gitározásra is igaz. Azért nem írom, hogy teljesen, mert akár egy film/sorozat nézése közbeni skálázás sem elvesztegetett idő. Ugyanakkor fontos, hogy legyen minőségi és koncentrált gyakorlás is. Minél gyakoribb és kevesebb, és minél kevésbé kampányszerű (pl. 1-2 hetente pár óra) annál hasznosabb. Próbáljunk meg egyszerre egy dologra figyelni, azt lassan gyakorolni és amint azt érezzük, hogy lankad a figyelmünk vagy kezdjünk el mást gyakorolni vagy tartsunk szünetet és folytassuk akkor, amikor újra megjön a kedvünk. Ne felejtsük el azt sem, hogy ha erőltetjük a gyakorlást (akár magunkra, akár szülőként a gyerekekre) akkor az nagyon gyakran ellenérzéseket válthat ki és ezáltal elvész az öröm élmény ami a hangszerhez köthető. Kicsit noszogatni lehet (pl. Szülőként: „Eljátszanád nekem azt a múltkori darabot? Olyan szép”; vagy magunkat: „Múltkor is örültek a barátaim amikor elvittem a nyaralásra a gitárt, jó lenne megtanulni még pár számot”) de ha túlzásokba esünk annak ellenállás lehet a vége :)

10. Mennyit költsek egy hangszerre?

A legnagyobb dilemma (ha már kiválasztottuk, hogy milyen hangszert szeretnénk), hogy mennyit költsünk rá, mi az, ami belefér a keretbe? A tapasztalatom az, hogy inkább az általunk meghatározott összeg felső határát érdemes belőni. A leggyakoribb érv az olcsó hangszer mellett: „Amíg még nem tudom, hogy tetszeni fog e a gitározás addig nem akarok sok pénzt elkölteni egy hangszerre mert aztán a nyakamon marad”. Fontos az, hogy egy olcsóbb hangszerrel általában több a baj, nem olyan a komfortfokozat, kényelmetlen, hangolódik, adott esetben elkopnak az alkatrészek, nem szól olyan jól, stb., tehát nehezen hozza meg a kedvünket a gitározáshoz, nem szívesen vesszük kezünkbe a hangszert. Nem beszélve arról, hogy egy nagyon olcsó hangszer valójában nehezebben eladható mint egy kicsit drágább, de jobb, minőségibb gitár. Érdemes körbe nézni a használt hangszerek között is, ha rugalmasabbak vagyunk forma/márka tekintetében akkor néha nagyon olcsón hozzá tudunk jutni egy jó hangszerhez. Amennyiben van rá igény, úgy én is nagyon szívesen segítek a hangszerválasztásban.